ESG-megfelelés

Magyar ESG-szabályozás

A magyar rendszer központi jogszabálya a 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény), a végrehajtási részletszabályok között pedig kiemelt jelentőségű a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet. 

Az ESG törvény által meghatározott küszöbértékek (mérlegfőösszeg, éves nettó árbevétel és az átlagosan foglalkoztatottak száma) együttes figyelembevétele alapján a KKV-k közvetlenül nem válnak érintetté, nem tartoznak az ESG beszámolásra kötelezett vállalkozások körébe. 

A mikro- és kisvállalkozásoktól 2027. június 30-ig ESG adatszolgáltatás nem kérhető, írásos kötelezettséget erre nem vállalhatnak. A középvállalkozások, szintén 2027. június 30-ig, csak önkéntes ESG adatszolgáltatást nyújthatnak, valamint erre írásos kötelezettséget nem vállalhatnak. Továbbá a középvállalkozások – és 2027. június 30-át követően a mikro- és kisvállalkozások – kockázatértékelése kiváltható az állami ESG minősítő értékelésével.

Uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabályozás

• Kötelező jelentés – CSRD irányelv szerint

Az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi rendszere több, egymásra épülő elemből áll. Alapját a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló CSRD irányelv (EU) 2022/2464, valamint az azt módosító (EU) 2026/470 irányelv (Omnibus I) adja. A CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások számára az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (ESRS) határozzák meg a jelentéstétel részletes követelményeit. 

• Önkéntes jelentés – a VS (Voluntary Standard) szerint

2026. szeptember 24-én hatályba lépett az Európai Bizottság (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelete az átlagosan 1000 főnél nem több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások által önkéntesen alkalmazható fenntarthatósági jelentéstételi standardról, az úgynevezett VS-ről (Voluntary Standard). A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi uniós tagállamban.